- Szörfön
Mindenféle közlekedési eszközt kipróbáltunk közösen, akár a földön, akár a levegőben vagy a vízen. Így történt ez a szörfözéssel is. Nem én találtam ki, hogy szörfözzünk együtt, hanem amikor ott akartam hagyni a parton és én elindultam, ő utánam úszott. Egészen kis szél volt, hát felemeltem a deszkára, a végén lefeküdt és megtanulta hogyan lehet ott fennmaradni. Ezt a mutatványt addig tökéletesítettük, amíg viharos szélben is meg tudtuk csinálni. Egy alkalommal a vihar után még maradt elég erős szél ahhoz, hogy szörfözni induljak. Kemény vihar csapott le a Balatonra a semmiből. Mi is kint vitorláztunk Csokival, amikor a kikötői motoros mellénk robogott, figyelmeztetett a közelgő veszélyre, de intettek, ránk bízzák a döntést, inkább mennek a kevésbé tapasztalt hajósokat is értesíteni, ha kell benavigálni a kikötőbe. Mi reffeltünk egyet a vitorlákon, bár alig fújt még a szél és a nap is szikrázóan sütött, de észak felől már lehetett látni a gyülekező sötét fellegeket! Épp csak készen lettünk a vitorláink kurtításával, amikor elemi erővel lecsapott rám a vihar! Addigra Csokit a cockpvtba parancsoltam, a hajó maximumon dőlt és vidáman robogtunk a Balatonon, miközben a kutyám a lábamra tette a fejét és mindig a szél alatti oldalra helyezkedett. A hajónk egy Balaton 31-es volt, amelyik Balatonfüreden a híres Bruckner műhelyben készült. Testvér hajója lett Kopár Ist vannak, aki kikötés nélkül megkerült egy ugyanilyennel a földet! Előzőleg Fa Nándor és Gál József is pont ilyennel ment föld körüli kalandra a Szt. Jupáttal. Szóval a hajónk alkalmas volt a balatoni viharokra, amik azért nem érnek föl egy Horn-fok 12 méteres hullámaival... A Balatonon a viharok első pár perce jön a legnagyobb széllel, amikor a meleg, párás levegő összeütközik a hideg, esőssel. Ha el tudja söpörni a tó felett páraburokként lebegő réteget a front, akkor jön az Armageddon! Gyakran ez nem sikerül, ilyenkor látni, hogy észak, vagy dél felöl megkerüli a tavat a zivatar. A veszélye abban van a balatoni viharoknak, hogy a hullámok tetejét porlasztja a szél, ezért sokszor jól úszók is megfulladnak, mert a tüdejük telítődik vízzel... Amikor már csillapodott a szél, meguntuk a kalandot, a kikötőbe vettük az irányt. A parton már vártak a kikötőmesterek, segítettek a kikötésnél. Cinkos mosollyal megjegyezték: Doktor Úr maradt csak kint, ráadásul egyedül, többi hajós full gázon menekült be a vihar elől... "Milyen egyedül?" - kérdeztem tőlük. Csoki is a fedélzetemen volt, nem voltam egyedül! Ezen jót derültek! Évek múlva, miután a hajónk már nem Tihanyban állt, vendégekkel kötöttem ki egy kis kirándulásra Tihanyban, a régi kikötőnkben. Lajos bácsi az éjjeliőr evvel fogadott: "Doktor Úr! Nincs mozgás a kikötőben mióta elvitték innen a hajójukat!" Ami igaz, az igaz, mi éjjel-nappal kihajóztunk, ha fújt, azért, ha nem fújt azért, ha éjjel Alsóőrsre a discóba mentünk, azért... A többit el sem merem itt mesélni! A vihar elől az összes nagy hajós bemenekült már a kikötőbe és a személyzetük a büfében mesélte megmenekülésüket. Szóval ott tartottunk, hogy pont jó volt a szélirány, a viharos szél már csillapodott, de azért maradt elég egy szörfözéshez. Így a hajónk mögött állandó készenléti helyzetben lévő szörf deszkára álltam és Tihanyból Zamárdiba vettem az irányt.Csoki erről sem akart lemaradni és felkapaszkodott mögém a deszkára. Ha akar jönni, hát jöjjön, bár ez nem lesz egyszerű, mert kicsit göröngyös lett a pálya... Sokszor mentünk viharos szélben Csokival, aki hátul feküdt, sosem esett véletlenül le, csak amikor avval játszott, hogy az egyik mellső lábát mélyen lelógatta a vízbe, a rohanó surf spriccelve vetett hullámot a mancsától, amit rendkívül élvezett. Időnként azonban azt vettem észre, hirtelen könnyebben repül a deszkám! Ilyenkor hátranéztem és kiderült Csokika addig szórakozott a vízbe lógatott lábával, amíg egy nagyobb hullám le nem mosta a deszkáról!! Bünteteésként kellett jó pár métert úsznia a háborgó hullámokon, amíg elérte a deszkánkat. Felsegítettem rá, kellően megszídtam, ami persze egy kis paskolás és becézgetés volt, majd indultunk tovább. Most azonban pont félszélben tudtunk repülni Tihanyból Zamárdiba, ahol kikötöttünk. A déli parton különösen Zamárdi előtt rengetegen szörföznek, mert pont kedvező a szél és a hullámzás is. Már mi is láttuk, ahogy közeledtünk a déli part felé, nem leszünk egyedül, amit a part közelébe érünk. Ahogy húztam fürdőlépcső felé a deszkámat, a végén hasaló Csokival együtt, oda jött hozzám egy szörfruhába öltözött sporttárs. "Na Öreg! Miattad vesztettem el a fogadást! Fogadtunk ugyanis a haverokkal, amikor megláttuk, hogy Tihany felől rombolsz erre. Én arra tettem a voksom: Biztos el fogsz perecelni! Nem elég, hogy nem estél el, mi bezzeg csetlettünk-botlottunk a deszkáinkon ebben a marha nagy szélben, de még egy kurva kutya is kucorog neked ott hátul! Ez annyira megalázó, én mára össze is csomagolom a szörföm!" Ezen jót nevettünk, Csoki "szárazon" partot ért, tudniillik elegánsan a fürdőlépcsőig tolatta magát és úgy hagyta el a deszkát... Begyűjtötte a simogatásokat, az elismerő szavakat, vettünk magunknak palacsintát, sőt a többieknek is, majd visszaszáguldottunk hozzájuk a szörffel, karomon 20 palacsintával egy nylon zacskóban és megvendégeltük a klubházban vígan kvaterkázó "hajótörötteket". Kiderült, itt is fogadásokat kötöttek ránk! Ugyanaz volt a tét! "Biztos beesnek, vagy nem?" A biztonságos klubház menedékéből pont látni lehetett az utunkat, oda és vissza is. Esés nélkül partrászálltunk Tihanyba a kikötőnkben. Abba is hagyták az élménybeszámolóikat, nem elég, hogy többen elvesztették a személyzettel kötött fogadásukat, de azon aztán végképp csodálkoztak, hogy a labrador milyen ügyesen szörfözik ráadásul még palacsintát is hozott nekik!
Ha tetszett a Csoki Potter, kérlek oszd meg a Facebook oldaladon a shop.pettbull.com webáruházam!
Karácsonyra lepd meg szeretteidet PettBull ajándékcsomaggal! shop.pettbull.com
