Tengerimalac kalandunk Csokival
Csokival minden este későig elhúzódott a rendelés. Sajnos ez a mai napig így van, nem mintha a késő estéket nem tudnám mással tölteni, de sajnos az emberek dolgoznak és csak utána tudnak kedvenceikkel az állatorvoshoz menni. Nem egy családbarát szakma a miénk... Én nem iszom alkoholt, mert mindenhova autóval mentem, sokszor kell felkelnem éjjel és operálni mennem, de a legfőbb okom erre az hogy, nekem nem kell innom hozzá, hogy jó kedvem legyen, így is mínusz kettő a gátlásom... Erről jut eszembe, amikor az Állatmentős barátom Gyula egyik éjjel 2 körül hívott, hogy egy erősen vérző balesetes kutya van nála, azonnal meg kellene operálni! Ilyenkor ki az ágyból és száguldás át az üres Budapesten egészen a műtőig! Fiatalon szerettem a sportos autókat, amik rendesen el voltak látva lóerővel, akkoriban is büntettek a sebesség túllépéséért, de még nem olyan szigorúan, mint manapság. Így aztán a tűzpiros mérges kis autómmal elindultam a Petőfi hídon Pestről Budára egy kövér padlógázzal... A híd tetején, amikor a felénél a púpjára értem, megláttam a végénél a lámpát, ami éppen zöldre váltott! Ez az enyém lesz, gondoltam és tövig nyomtam a gázpedált, nehogy pirosat kapjak, mire odaérek! Sikerült! Csak én voltam egyedül a hídon, nyár volt, meleg éjszaka, tombolt a zene az autóban, mellettem Csoki kutya és száguldottunk a műtő felé... Ezt az idillt egy zseblámpával köröző hatósági személy törte meg a következő lámpa előtt... "Jó estét kívánok! Tudja miért állítottam meg?" Vége lett az idillnek... Húszezer forint lesz! Próbáltam alkudozni, akkor még ez lehetséges és "legális" szinte kötelező volt, de a szerv nem volt túl alkuképes... Épp így tárgyalgattunk egymással, de az adu ász az ő kezében volt, ami az irataimat jelentette ez esetben, ekkor megcsörrent a telefonom! Ezek a korai mobilok még nem mindenkinek voltak megengedhetők, de nekünk nagyon megkönnyítette a munkánkat, ezért amint lehetett vettünk is, először személyi hívót (Emlékszel még rá az mi volt?), majd jött a Motorolla és a társai... Rendőrünk meg is lepődött, amikor felvettem a telefonom épp az alku közepette! Gyula az állatmentősöm hívott, érdeklődött miért kések, hol vagyok? Mondtam neki épp a szervvel próbálok egyezkedni, de sikertelenül. "Add a telefonhoz!" - kaptam tőle a szigorú parancsot! "Magát keresik!" - nyújtottam ki az ablakon erre a készüléket! "Engem?" - értetlenkedett a rendőröm. De azért a füléhez emelte a telefont és meglepett arcot vágott. Visszaadta a készülékem, az irataim, elnézést kért hogy feltartott, jó utat kívánt és azt kérte siessek! Nem értettem mit mondhatott neki Gyula barátom az állatmentős, de láthatóan az hatotta meg! Nem kérdeztem meg tőle, hanem megköszöntem neki és indultam volna, de még behajolt az ablakon és annyit mondott cinkosan kacsintva: "Doktor Úr ma maga a csúcstartó! 198-al jött át a Petőfi hídon! Vezessen óvatosan, de siessen ám, mert várják a műtőben!" Ezt utasításnak vettem: Nyomtam egy padló gázt és elfüstöltem a szerv szeme láttára! Hívtam is rögtön a megmentőmet, Gyulát, mit mondott a rendőrömnek? Mit, mit, hát azt, hogy ne tartsa fel ilyen hülyeségekkel a Professzor urat, mert elvérzik a betege a műtőben! Ez hatott! Azt az apróságot nem árultuk el a rendőrömnek, hogy nem a humán műtőbe, hanem az állatorvosiba tartok éppen! Szóval indulhattam utamra... Ennek megfelelően még csak ezután jutott időnk szórakozásra. Rendszeresen lemaradtunk a mozifilmek és a házibulik elejéről. Ráadásul már sokszor olyan fáradtan érkeztünk, hogy nem sok hasznunkat vették. Ez alkalommal is belecseppentünk egy vígadó társaság kellős közepébe, ahol már a házibuli a tetőfokára hágott. Hirtelen nem volt kedvem a sok alkoholtól fűtött mulatozó hullámhosszára érkezni, ezért kerestem egy jókora fotelt a lakásban. Szóval kényelembe helyeztem magam, Csoki meg elnyúlt a lábamnál, fejét az ölembe tette. Másra nem is emlékszem a nagy hangzavaron kívül, mert szinte azonnal el is aludtam. Nem zavart a hangos zene, a részeg mulatozók kiabálása, egy órás szunyóka alatt feltöltöttem újra a telepeimet. Így már frissen vetettem be magam a buli forgatagába. A társaság velem ellentétben egyre fáradtabb lett, lassan szétszéledt a társaság. A buli házigazdája viszont kivetette rám a hálóját én meg gyanútlanul aláléptem! Így történt, hogy bár teljesen ártatlan voltam az ügyben, de mégis én egyedül maradtam idegenként a lakásban, a többiek hazamentek... A lényeg, hogy hölgy, a házigazda amíg Csokit kényeztette, felajánlotta, érezzem magam otthon, húzzuk meg magunkat éjszakára nála! Mivel fenotípusosan kedvemre való formákkal rendelkezett, nem utasítottam vissza az ajánlatát... Jó, jó, fiatal voltam és amúgy is aludtam már egy órácskát nem sokkal előtte! Ezért aztán hiába kerültem (kerültünk) ágyba, nem sikerült azonnal elaludni, de anélkül hogy a részletekkel untatnálak, annyit elárulok, hasznosan töltöttük az elalvás előtti időnket! Nem, nem olvastunk könyvet, nem nyomkodtuk az okos telefonunkat némán egymás mellett, mert akkor még nem is volt... Na, de mindegy is, végül mindketten elaludtunk, miután elájultunk... Tehát: Csokival és egy friss kapcsolattal egy idegen lakásban, ahol előtte még sosem jártunk, békésen szunyókáltunk... Csak arra riadtam fel, hogy egy nő sikoltozik mellettem az ágyban, de olyan meggyőző erővel, amivel bármelyik filmben szerepet kapott volna. Felriadva legszebb álmomból végre kezdett derengeni hol vagyok, de nehezen fogam fel a sikoltozás okát. Mellettem ült magára húzva a takarót a félelmében a friss kapcsolatom, a félhomályban csak a sziluettje derengett, és legszebb álmomból próbáltam átváltani a valóságra, de nehezen ment... Próbáltam összerakni a képet, abból a kevés információból, ami előz estéről maradt... Oké, az ágy megvan, abban aludtam el, a szobaajtó csukva, az ablakok is csak azokon szűrődik be némi fény... Már leesett, hogy kerültem ide... Kerestem a támadót a szobában, de nem volt ott senki, csak mellettem egy ágyon a sikoltozó nő és én. Na és persze Csoki. A sötétben csak nehezen fogtam fel, nem csak a hölgy sivalkodik, hanem még valami más is! Hiába kérdeztem mi a baj, nem kaptam kibogozható választ, ezért odahívtam mellőle a kutyát. Az meg is érkezett a sötét félhomályban riszálva az egész testét. Nem tudtam minek örül annyira? Ekkor vettem észre a szájában egy jókora kövér tengerimalacot, aki éktelenül sivalkodott! Hallottál már tengerimalacot sivalkodni? Na az felér egy női halálsikollyal! Esetemben pedig egyszerre kaptam a nőiből és a malackából a fültépő magas hangokat! Amint odapottyantotta a malackát nyálasan, de sértetlenül az ölembe, az abbahagyta a visítást. A hölgynek ez nem sikerült olyan gyorsan, pedig őt nem is fogta Csoki a szájában! Kiderült, hogy Csoki kiszedte a tengerészt a terráriumából és a visító zsákmányát szépen a hölgy arcába tuszkolta, mire az felébredt. Szerencsére a malackának az ijedtségen kívül más baja nem lett, csak egy kicsit nyálas volt a bundája. Amint konstatáltam, hogy nincs támadónk, nem kell hősként birokra kelnem senkivel, aki hívatlanul behatolt a lakásba és az életünkre tör, már fel is ébredtem, nincs mit szépíteni a dolgon: Hangos nevetésem nehezen tudtam csak csillapítani! Ez a házigazdámnak nem nagyon tetszett, mert ő egész testében reszketett, törölgette az ölében a nyálas tengermalackáját, én meg csak nevettem, nevettem... "Ez egyáltalán nem vicces!" Dörgött rám barátságtalanul, mire végre meg tudott szólalni! Szerintem meg az volt, de ebben nem értettünk egyet! Felajánlottam neki kárpótlásként, hogy Csoki szívesen vissza apportírozza a malackáját a terráriumba ahonnan vette, csak kérje meg rá! Ez végleg kiverte nála a biztosítékot! Nekünk azonnali hatállyal távoznunk kellett, pontosabban fogalmazva az éjjel kellős közepén ki lettünk hajítva a lakásból az utcára. Csoki jól elintézte azt a kevés alvásomat is, ami járt volna, ehelyett egy jót sétáltunk hajnalban a Duna parton... Csokinak köszönhetően ez a kapcsolatom véget is ért még mielőtt elkezdődött volna! Talán jobb is így, mert nem kellett tengerimalaccal élnünk közösen a hátralévő életünket... Maradtak a lovaim és Csoki kutya..
Ha tetszett a Csoki Potter, kérlek oszd meg a Facebook oldaladon a shop.pettbull.com webáruházam!
Karácsonyra lepd meg szeretteidet PettBull ajándékcsomaggal! shop.pettbull.com
