- Lehet így motorozni?
Egyik nyáron volt nálam egy 750-es Yamaha verseny motor. A szemközti szomszéd megkért, ha lehet, ne előtte indítsam be éjszakánkét mikor útra kelek vele, hanem toljam ki az utca végére, ahol már nem ébred fel a hangjától. Igaz, ami igaz beleremegtek az ablakok, amikor beindítottam és húztam egy gázfröccsöt... Amikor eleinte elindultam vele, megmagyaráztam Csokinak evvel nem tud velem jönni, ezért most itthon kell maradjon. Nem tetszett neki túlzottan az ötlet, szomorú szemekkel nézett rám és lelkiismeret furdalásom lett a nagy meleg barna szempár pillantása után. Egyik alkalommal munka után már jó későn este elbúcsúztam Csokitól és toltam ki a motort az utca végére, nehogy Pista bácsit a szomszédot felébresszem a bömbölő Yamaha indításával. Az egész motorozásban ez volt mindig a legnehezebb rész, tisztára leizzadtam mire azt a nehéz vacakot kituszkoltam a starthelyig. Egyszer már jó félúton jártam, leizzadtam a motor tologatásban, amikor megjelent mellettem Csoki! Vigyorgott, fülig ért a szája és a nyelve földig ért! Szerintem rajtam nevetett, mert elég komikus lehettem a nagy motort tologatva az utcában. Most hogy induljak el? Vissza kellett vinnem a szökevény kutyalányomat a házba, mert elfelejtettem kulcsra zárni a kertkaput, kilincsek meg nem jelentettek akadályt a labradoromnak, közben magyaráztam neki, ne jöjjön utánam, várjon meg, nemsokára jövök! Szegénynek egy csapásra elszállt a jó kedve és behúzva a farát maga alá, somfordált mellettem haza. Nagyon tudta sajnáltatni magát, és amit akart mindig el is ért ezekkel a szívszaggató színészi képességeivel. Láttam, hogy hiába ígérgetek neki gyors visszajövetelt, nem hatotta meg már semmi sem. Kötelességtudóan bement a kosarába, de a földreszegett állal a szeme sarkából pillantott csak fel rám. Ilyenkor kilátszott a szeme fehérje a sarokban, ami még jobban kihangsúlyozta a meleg barna szemeit. Ennyi szomorúság mellett egy tekintetben nehéz elmenni észrevétlenül. Nekem nem is sikerült! Megint győzött a fekete veszedelem! Szóltam neki, na jól van, ha annyira akarod, gyere velem a motorozni! Ahhoz képest, ahogy bevonszolta magát az imént a kosárba, egész fürgén pattant ki onnan és ugrándozott körülöttem, amikor lehajoltam hozzá, hirtelen végignyalta az arcom, olyan gyorsan, hogy időm sem volt megmozdulni. Előszedtem a neki készült hátizsákot, amivel a sípályán a felvonón hordtam, vagy siklóernyőztünk vele a hátamon és visszaszaladtunk az utca felénél hagyott motorhoz. Megint a régi vidám labrador volt. Ugrált, vigyorgott, nevetett mellettem, feszített boldogan a színes hátizsákjában. Kicsit macerás volt az indulás, mert be kellett csomagolni a kutyalányt, mind a 33 kilójával fel kellett vennem, mint egy nagy hátizsákot a hátamra és csak ezután pattanhattunk fel a motorra. Végre elindultunk. Nem mentünk gyorsan, beszéltem hozzá, odasimult a vállamra és lobogtak a fülei, a farkával meg ütemesen dobolt az ülésen mögöttem. Ha élvezett valami őrültséget, vagy játékot, mindig jelezte a vidraszerű farkincájának csóválásával. Az idilli motorozás nem sokáig tartott, mert az első rendőrpáros máris leintett minket. Már hozzá voltam szokva, mert a kipufogóm agresszív hangja miatt minden rendőr leállított eddig is, de ez volt az első eset hogy a kutya ott kucorgott a hátamon… Volt olyan motoros rendőr, aki értett is a motorokhoz, elhűlve nézegette a sportkipufogóm, a különleges fékeket, egyebeket a motoromon, sőt elkérte egy körre hagy próbálja ki! Cserébe én is szerettem volna egy kört tenni az ő rendőrmotorján, de sajnos ebbe nem egyezett bele! Szabályos igazoltatásnak indult ez is, a megfelelő hivatalos párbeszéddel, átnézték a papírjaimat, visszaadták, de egyikünk sem célzott a potyautasra a hátamon. Amikor visszakaptam, akkurátusan eltettem a papírjaimat, azt kérdezte az egyikük: „Mondja, lehet így motorozni a kutyával a hátán maga szerint?” Szerencsére járt a motor, ezért csak annyit kérdeztem vissza: „Megmutassam?” – avval húztam egy kövér gázt és Csoki lobogó füleivel, vigyorgó pofájával elszáguldottunk a rendőröktől. Remélem meggyőztem őket, bár nem biztos hogy szabályos volt a hátamon a kutyával motorozni…Ennek ellenére ezután már a motoron is rendszeresen velem utazott Csoki a fekete labrador!
Ha tetszett a Csoki Potter, kérlek oszd meg a Facebook oldaladon a shop.pettbull.com webáruházam!
Karácsonyra lepd meg szeretteidet PettBull ajándékcsomaggal! shop.pettbull.com
