Csoki Potter - labdradorom kalandjai

PettBull.Com

PettBull.Com

Nagy buli volt nálam! Doki Potter - Velem történt!

Voltál már büszke magadra, mekkora buli volt Nálad? Én igen!

2019. november 19. - assoc. Prof.Dr. Juhász Csaba

melltarto_a.jpg

Emlékszel még olyan felejthetetlen bulikra a fiatal korodból, amire büszke vagy? Olyan is jó lesz amire nem!

Én a minap büszkén kihúztam magam amikor kiderült az egyik, azaz lebuktam...

Gengszer Junior, bocsánat, #PettBullJunior "Juni" a Jack Russell Terrierem fogadta a minap a szerelőt, aki a TV és a számítógép kábeles összeköttetését és beállítását jött szerelni a lakásunkba.

Juni szerencsére nem agresszív az emberekkel, de ez alól kivétel, ha "betolakodó" próbál behatolni a lakásba! Ennek megfelelően tisztességes fogadtatásban részesült a szerelő! Oroszlánok is meghátrálnának attól a hangtól és fenyegető testtartástól, amit képes kiadni, demonstrálni egy 5 kg körüli Jack Russell Terrier. Ezek után nehéz még a legbátrabbakkal is elhitetni, hogy jöhet nyugodtan, nem bánt a kutyuska! Pláne olyannal, aki alapból is fél a kutyáktól! Na, az én emberem, pont ez a típus volt! Ez persze olaj a tűzre! Juni kieresztette az oroszlánkergető hangját és élvezettel a pofáján nyugtázta: Győzelem! Beszart a pali! Alap esetben szófogadó a kutyám, de ilyenkor azért többszöri felszólítás is kell, hogy csöndbe maradjon és beengedje a lakásba az "ellenséget". Miután csend lett végre, már csak meg kellett győznöm a szerelőt, bejöhet, a kis zseboroszlán nem fogja felfalni. Tudod mivel sikerült eloszlatnom a kétségeit? Avval, hogy ő kb. 100 kiló, Juni meg csak 5, ezért lehetetlen, hogy szőröstül-bőröstül megegye, mert egyszerűen nem férne el a pocakjában! Erre az érvemre kényszeredett mosolyt eresztett el és szigorú szemkontaktust tartva Juni kutyámmal, lassan befelé araszolt a szobába. Juni ilyenkor már közelebb merészkedik a verbálisan már legyőzött áldozataihoz és azok legnagyobb rémülete közepette körbeszagolgatja a lábukat. Ez itt is pont addig tartott, míg a szerelőnk le nem vette a cipőjét! Lehet, hogy az előző percek félelme pont a talpán távozott a hős szerelőmnek, de még az én orrom is megcsapta a penetráns lábszaga, sőt Juni is azonnal tartott tőle pár lépés távolságot a továbbiakban...

Elkezdődött az izgalmas előzmény után végre a szerelés! Előkerült a kábel, szerszámok, stb., közben ilyenkor szinte mindig kiderül állatorvos vagyok és ez valahogy érdekli az embereket. Sokszor kérdezik ilyenkor milyen érdekes eseteim voltak, illetve milyen különleges állatokat láttam már el?

Itt is így zajlott a munka, én néztem, illetve próbáltam segíteni, de a mester fontosabbnak tartotta, hogy szórakoztassam őt munka közben. Ez nem nehéz, mert rengeteg vicces esetünk volt az utóbbi 30 év praxisa során.

Kezdve attól, hogy kisiskolás lehettem amikor cipelhettem a szomszéd gazdaságba érkező idős állatorvos orvosi táskáját... Ez is meghatározó élmény volt nekem, meg is jegyeztem pár emléket róla. Ő egy kicsit dadogós volt, de a beszéde, kifinomult úri modora mai is előttem van. Ebben az időben még nejlon, vagy gumikesztyű sem volt az állatorvosnak a vizsgálathoz. Egy alkalommal azonban, amikor végig vizsgálta a teheneket, majd az istállóba hozott lavórban kimosakodott és felvette újra az elegáns zakóját, már indultunk volna kifelé. Én ámulattal csodáltam a gyógyító munkáját és cipeltem a táskáját büszkén lépdelve mögötte. Ekkor azonban a gazdaasszony azt mondta:

- Doktor Úr! Nézze mán meg, vemhes-é az az üsző!?

Az én doktorbácsimnak azonban nem volt kedve zakóról újra ingujjra vetkőzni, könyékig belenyúlni a fiatal tehén végbelébe, majd újra kimosakodni és felöltözni, ezért azt válaszolta:

- Mamamaajd legkökököközelebb mmmegnézzük Szatai néni, mamamaajd legkökököközelebb!

A tésasszony azonban teljes terjedelmével elállta az istállóajtót, csípőre tette a kezeit és nem tágított!

-Doktor Úr! Addig innejt ki nem megy, amíg azt nem mondja vemhes az az üsző!!!

A nyomaték kedvéért még toppantott is egyet a lábával, ami nem is lett volna feltétlenül szükséges ahhoz, hogy komolyan vegyük a kérését, mert hát jókora darab asszony volt, nem sok fény jött be mellette az istállóajtón, ahogy ott terpeszben elhelyezkedett.

Sosem fogom elfelejteni a választ a kérésére!

- Mámámá, mmmegmegbocsásson Szatai néni, de meg nnnem foogom bbbababaszni azt a tehenet!

Dobbantott egyet az én példaképem is a nyomaték kedvéért, bár ő csak fele akkora volt kb, mint a néni...

Kábel húzás közben jókat nevettünk az ilyen történeteken, közben haladtunk a munkával is, Juni pedig tisztes távolból, de a szemét le nem véve az idegenről asszisztált nekünk.

Szóba kerültek a hírességek is, akik közül Tordy Géza színművész asszisztált nekem egy kutya bélmetszéséhez és közösen operáltunk ki egy jókora követ a kutya beléből, Tihanyban egy konyhaasztalt átalakítva tábori műtővé! Igaz ehhez némi szíverősítőre szüksége volt a Művész Úrnak, hogy elég bátorsága legyen a feladathoz! Sajnos egy kicsit túllőttünk a dózissal a célon, mert végül sok hasznát nem vettem a segítségének, de a műtét ennek ellenére jól sikerült! Még évtizedek múlva is vidám történetként emlékszünk rá vissza mindketten, illetve a tulajdonosok is. Ez még a hőskorban volt...

Előfordult olyan Karácsony Szentestém is, amikor Balázsovits Lajos és Almássy Éva színművészek hozták Edit lányuk macskáját és külön mellé csomagolva újságpapírban annak beleit! Így csúszott pár órát a családi ajándékozás, de a cica megmaradt!

Szaladt az idő a szerelés közben, ahogy felelevenítettem a mesternek, amint egy rottweilerre fordítva húzta rá a gallért a gazda, szegény két napig az arcán csúszott, de ő azért reklamált, hogy a műtét miatt lebénult a kutyája, végül avval védekezett: Nem mondtam neki melyik vége merre legyen a kutyájának a gallérban! Vagy amikor a tulajdonosnő fogta meg nekem a macskáját a tabletta beadásához, de legmegfelelőbb pillanatban elengedte, nekem meg az ujjperc ízületembe akasztotta be a karmát, épp elájulni készültem, de a gazda avval mentett meg, hogy megszólalt: Szegény cica bepisilt! Ennek köszönhetően állt vissza a vérnyomásom!

Miután így a munka közben összebarátkoztunk, kissé bizalmasabb lett közöttünk a viszony, a szerelőm cinkos kacsintás közepette azt kérdezte: Doktor! Biztosan járnak magához jó bringák is! Persze azonnal rájöttem, nem kerékpárra gondolt!

Érdeklődésére az a történet jutott eszembe, amit rögtön meg is osztottam vele, miközben már hangolgatta össze a tv-t a számítógéppel, amikor egy feltűnően csinos és kihívóan öltözött hölgy hozta a cicáját hányásos panaszokkal. A cicán kívül mindig magával hozta a pénztárcáját is, ami egy Armani öltönyös úriember formájában volt becsomagolva mellette... Kontraszt anyagos röntgenen kiderült, a cica bélelzáródás miatt hány, meg kell operálni! A műtét rendben zajlott, utána a kioperált idegen testet mutattam meg a hölgynek, miközben a pénztárcáját épp letartóztatták a számla kiegyenlítése miatt a recepciónkon. Mosogattam, mosogattam, próbáltam tippelni mi lehet amit kivettünk a cica beléből... A cicababa is segítségemre volt a tippelésben, de én nyertem!

-Asszonyom! Ez egy egészségügyi gumi! (Nehogy másfajta egészségügyi gumira gondolj! Ez bizony egy használt kotongumi volt, jó adag perzsa macska szőrrel csomagolva!)

Amint ezt kimondtam, bevallom Neked szemlesütve tettem, pedig nem vagyok egy szégyellős típus és mindig a szemébe nézek a beszélgető partnereimnek, de ez esetben kivételt tettem! Meglepetésemre a hölgy megragadta a karom, erre nem számítottam, ezért szemébe néztem! Az övében rémületet láttam és így szólt:

-Doktor Úr! Csak a férjemnek el ne mondja!!!

- Akkor mégis mit mondjak neki, hogy szőrgombóc miatt operáltuk?

- Azt, azt az az az ... szőrgombóc!!!

Amint ezt kimondta, belépett az Armani pénztárcája!

- Képzeld Drágám! A Doktor Úr sikeresen kioperált egy csomó szőrt a Cirmikénkből!

- Ez igaz? Szegezte nekem a kérdést a pénzeszsák!

Na itt jött el a második kivétel ideje, neki sem néztem a szemébe...

- Igaz... Itt van, meg tudom mutatni... Tudja ilyen hosszú szőrű cicáknál gyakran előfordul, hogy annyi szőrt lenyelnek, hogy elzárja a belüket...

Tudományos magyarázatom nem várt dühkitörésre sarkallta a férfit!

- Micsoda egy szemét hely ez, maguk csalók! Rendszeresen itt vásárolom azt a ku.va szőrgombóc oldó pasztát és sza.t sem ér ezek szerint! Szóval maguk engem rendszeresen minden hónapban átb..tak!

Próbáltam volna megszólalni, de sarkon fordult, úgy bevágta az ajtót, hogy leomlott körülötte egy darab vakolat és kiviharzott!

Leforrázva álltam ott, kettesben a csinos cinkostársammal, aki rávett erre a hazugságra... Mivel épp szemlesütött pozícióban voltam az iménti affér miatt, eleinte a csinos magassarkújait és  formás lábait pásztáztam végig, majd egyre feljebb tanulmányoztam a mini szoknyája méretét, aztán egyre feljebb értem, a dereka, a balkonjai, majd végül a szeme következett... Néztem a szemébe, láttam benne a riadalmat és megsajnáltam...

- Csókolom, Drága! Most a házasságát mentsük meg, vagy inkább a praxisunk becsületét?

Lesütötte a műszempillás szemeit, finoman, anélkül, hogy rám nézett volna megfogta a kezeimet és csak ennyit mondott:

- Köszönöm Doktor Úr! Köszönöm...

A "szívesen-t" már nem várta meg, soha többet nem láttam egyiküket sem... Sajnos a havi adag szőrgombóc oldó pasztáért sem jött el többet az Armani öltönyös!

Tetszett ez a kis pikáns történetem a szerelőmnek, miközben ketten próbáltuk elhúzni a faltól a jókora ülőgarnitúrát. Én húztam, ő a falnak feszülve tolta, mire végre lett annyi hely, hogy be tudjon férni a garnitúra mögött a falban lévő tv kábelhez. A mester leguggolt, eltűnt a kanapé mögött, majd váratlanul felállt és egy vörös csipke melltartót lóbálva a kezében ezt mondta:

- Doktor Úr! Azért magánál jó kis buli lehetett!

Mielőtt valami frappáns választ adhattam volna, Juni kutyám, aki egész idő alatt le nem vette a szemét az idegenről, dobbantott az ülőrészről a fejtámlára és a levegőben úszva kapta ki a melltartót a szerelő kezéből! Annak annyi ideje sem volt, hogy felfogja mi történt, majd elviharzott a zsákmánnyal a másik szobába!

Evvel a kis incidenssel helyzeti előnyhöz jutottam! Büszkén kihúztam magam, hagy irigyeljen csak engem a Mester! Persze ő nem tudhatta, hogy a melltartó nem nekem köszönhetően került a kanapé mögé, hanem Juni csínytevésének hála! Ő ugyanis kedvenc csínytevésének hódolva időnként ellop egyet-egyet és az ágy, vagy a kanapé mögé rejti el a csipkés darabokat!

Nálatok is tűnik el időnként így női bugyi, vagy melltartó?

Oszd meg, hogy ismerőseidnek is mosolyt csaljunk az arcukra! 

Tetszett az írásom? Akkor nézz be a PettBull oldalamra is, kattints erre a linkre itt: http://pettbull.com/?affiliate=973

Szerintem az is nagyon izgalmas, amit kitaláltam: A PettBull Funkcionális Állateledelek! Kattints a fenti linkre és mindent megtalálsz róla!

Juhász Csaba Dr. PettBull.Com

assoc. Prof.Dr. Juhász Csaba állatorvos "Dr. PettBull"

R&D Director - ügyvezető PettBull Kft.

Tel.: +36209887766

Email.: info@pettbull.com

Web: http://pettbull.com/?affiliate=973

Facebook: https://www.facebook.com/DrPettBull/

Blog: http://pettbull.blog.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://pettbull.blog.hu/api/trackback/id/tr7015312706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása