- Pécsi Pitt Bull kaland
Janisszal a görög barátommal egy házibuliba voltunk hivatalosak Pécsen. A házigazdák riasztója egy pitbull szuka volt. Erődítményszerű magas kőkerítés vette körül a házat. Minden vendég beengedésekor a kutyájukat meg kellett fogni, bezárták egy kis kennelbe, bekísérték az embereket, majd kiengedték a kutyát újra a kertbe. Mi is bejutottunk sértetlenül a háziak segítségével a lakásba a labradorommal együtt, amíg zsilipelték a kutyájukat. Jó volt a hangulat, a vendégek nagy részét levette Csoki a lábáról, mindenki etette, kényeztette. Az ilyen bulikon mindig a kutyákra terelődik a szó és itt is a házigazda elmesélte, mennyire szeretik az ő pitbulljukat, velük mennyire megbízható, de idegenekre és főleg a kutyákra nagyon agresszív, anélkül hogy erre tanították volna. Amikor nem volt mozgás a kertben, akkor a kutya őrködött, a képlet egyszerű volt, aki bent volt, nem mehetett ki, aki kint volt az nem jöhetett be. Ennél jobb riasztót el sem lehetett képzelni. Minél többen lettek a vendégek, minél több alkohol fogyott, annál felügyelhetetlenebb lett a társaság. Így fordulhatott elő az hogy valaki kinyitotta a bejárati ajtót. Hirtelen kis pánik tört ki a vendégek között, pillanat alatt elhallgatott a társaság, mert az udvarról bejött a család pitbullja. Egész eddig az ő barátságtalan természetéről volt szó, az egész macerás beengedése a vendégeknek miatta történt és most egyszercsak megjelent a nappaliban! A házigazdák azonnal mozdulatlanná parancsolták a vendégeket. Egy alacsony üveg dohányzó asztal volt közöttem és Csoki között, amikor bejött az ellenfél. A pitbull barátságosan viselkedett, de a maga szeleburdi módján farkcsóválva és rájuk jellemző fülig érő szájjal kezdte felfedezni a terepet. Gyorsan felmértem a helyzetett, mert látszott hogy az embereket esze ágában sincs bántani, de még nem vette észre Csokit. A labrador viszont azonnal kiszúrta a jövevényt. Rögtön láttam rajta, megijedt, nem is mozdult, maga alá húzta a farkát és mozdulatlanul várt, csak a szeme sarkával követte az ellenséget. Abban a pillanatban amikor a pitbullnak képbe került Csoki, máris támadott. Nem nézett semmit és senkit, csak célt látta maga előtt. Robbanásszerűen indult, de szerencsére volt annyi helyzeti előnyöm amivel meg tudtam őt előzni. Mivel nem figyelt rám, sikerült szakszerűen a hátulsó lábait elkapnom és a levegőbe emelni. Zokon is vette ezt az attrocitást, visított a pitbullokra jellemző hangon, amíg el nem értük a bejárati ajtót. Előzékenyen kinyitotta a háziasszony nekünk és bár volt két-három lépcső, kidobtam szegényt, mire lehuppant már be is csuktam előtte a bejáratot, biztos ami biztos alapon. Varázsütésre életre kelt a társaság újra. Mindenki a hirtelen lezajlott eseményről kezdett beszélni. Nem is láttam hol van Csoki a felbolydult tömegben, amíg egy hideg nedves orrocska meg nem bökdöste a tenyeremet. Lenéztem és Csoki hunyorgott rám, diszkréten csóválta a farát, evvel köszönte meg a testőri védelmemet. Biztonsági okokból belülről kulcsra zártam az ajtót és zsebrevágtam a kulcsot! Aki bent, az bent, aki kint az kint, főleg a pitbull! A buli ezek után zökkenőmentesen zajlott, de a gyors pitbull ártalmatlanításom sokáig témát szolgáltatott a vendégseregnek. Ilyen buliban azóta sem jártam, ahol a teljes mulatozó csapat egyszerre hagyta el házat, amit a házőrző a kenneléből farkcsóválva nézett... Aznap nem kellett szerencsére harapott sebeket ellássak...
