41. Rövidebb úton a lovakkal haza

Kölyök kora óta hihetetlenül jól bírta a futást. Kölyök kora óta elkísért a lovakkal naponta egy-két órán át. Ennek ellenére a labradoros divatosan dundi formáját mindig megtartotta. Kövér persze sosem volt, de be kell vallanunk sovány sem. Minden lehetőséget kihasznált hogy vízhez jusson, elég volt egy pocsolya is, azonnal meghempergett benne, de ha patak vagy tó került az utunkba, ki nem hagyott volna egy kis fürdőzést. Ez a szokása évszaktól független volt, még télen is jeges fürdőt vett, sőt, ha sikerült kis vízfelületet találnia. Még arra is képes volt, hogy addig ugráljon a befagyott patak jegén, amíg be nem tört, akkor aztán fülig érő mosollyal a pofáján beült a jégtáblák közé és nagyon boldog volt. Nyáron a tikkasztó melegben még idegen helyen is megtalálta a vizet. Lovasversenyre megérkezve éppen a ló lepakolásával voltunk elfoglalva és ilyenkor nem figyelt senki sem a kutyára. Mire elrendeztünk mindent, megérkezett Csoki csuromvizesen és nagyon vidáman. Megkérdeztem a helybélieket, hol lehet itt a puszta kellős közepén úszni? Kiderült csak jó tíz percnyire lóháton van egy bányató, az oda-vissza húsz még akkor is ha végig szaladt az én kis úszóbajnokom, ott egy hűsítőt csobbant, majd visszaszaladt hozzánk felfrissülve. Csak azt nem tudom honnan tudta merre van a tó, hogy érezte meg ilyen messziről a vizet? Csak nem tanult meg még térképet is olvasni? Bár nála még ezen sem csodálkoznék…Ha volt menet közben víz, szinte egész nap bírta, de egy alkalommal otthonról a nyári hőségben nem a megszokott irányba indultunk a lovakkal, hanem egy jó hosszú túrát terveztünk. Elindulás után már jó messze jártunk otthonról és láttam hogy nehezen mozog a kutya, nagyon szomjas, nem is bírja tartani a tempónkat ahogy szokta. Lassítottunk miatta, de ettől még vizet nem tudtunk adni neki. Jó szárazság volt, és még egy életmentő pocsolya sem volt sehol. Ráadásul a fekete bundája kályhaként melegítette őt. Meg-megpihentünk, de egyre fogyott az ereje. Nagyon sajnáltam szegényt, de nem volt mit tenni még hazáig el kellett jutni. A cél előtt nem sokkal feladta. Látszott hogy baj van. Teljesen elfeküdt, alig kapott levegőt és szinte elájult. Azonnal felraktuk a nyereg elé az alélt kutyát és sebes vágtába hazavittük. Féltem hogy így meg esetleg a lovak sérülhetnek meg, de szerencsére ők jól bírták. Hazaérve egyértelmű volt hogy hőgutát kapott a kedvenc lovas kísérőm! Ez nem vicces, könnyű elpusztulni tőle. Ilyenkor a szervezet hő háztartása teljesen felborul a meleg és a vízhiány miatt. Ha a belső testhőmérséklet is sokáig kritikus érték felett marad, az agyi ödéma visszafordíthatatlan károsodást okoz. Ilyenkor a beteget azonnal kíméletesen de le kell hűteni. Ehhez hirtelen a csapból jövő hűs vizet használtuk, de szerencsére az autómban volt infúzió és a szükséges injekciók is az ellátásához. Nagyon megijedtem hogy pont én ilyen meggondolatlanságom miatt elveszítem a társam. Hosszú percekig kritikus volt az állapota, de a huszáros lovas vágtának és a gyors ellátásnak köszönhetően hamarosan magához tért és egy bizonytalan dobolással jelezte a farkával: már javul a helyzet, ne aggódjak! Ezután már mindig ügyeltem rá, ha huzamosabban kellett futnia, mindig jusson vízhez. Nem is fordult elő többet ilyen ijesztő kaland velünk. Még szerencse hogy ezt az egyet kis ijedtség árán megúsztuk… Ez után gyakran előfordult, ha ismerős terepen lovagoltunk, hogy lerövidítette az utat! Először valószínűleg lemaradhatott tőlünk és nem a nyomunkat követve keresett meg, hanem átvágott egy rövidebb úton, mire én odaértem legnagyobb meglepetésemre már ott várt! Később, főleg idősebb korában meg lehetett beszélni vele a lóhátról, menjen erre, vagy arra a rövidebb úton és hol fogunk találkozni. Általában a patakhoz, vagy tóhoz küldtem előre, amíg mi egy nagyobb kört tettünk meg a lóháton. Szívesen vette ezeket a parancsokat és rögtön boldogan elindult a megadott irányba, de pár méter után mindig megállt, visszanézett rám és megvárta, míg megerősítem: „Mehetsz! Ott találkozunk!” Mire mi odaértünk már rég felfrissülve a fürdőzéstől, újult erővel szaladt mellettünk hazafelé.http://shop.pettbull.com/