-
TV műsorban
Gyakran szerepeltünk különböző televíziós műsorokban. Ide szívesen jött velem Csoki is. Mindig tetszett neki a nagy nyüzsgés és kényeztette őt a stáb, lehetett kunyerálni is, előkerültek a finom ennivalók, egyszóval ez jó buli volt egy labradorlánynak. Szerettem benne azt, hogy nem kell állandóan figyelnem rá, amint idegen környezetben voltunk, eltűnt a szemem elől, szinte észrevétlen volt, de ő mindig figyelt rám, ha csak halkan sziszegtem neki, máris előkerült. Gyorsan megszokta a kamerákat és a vele járó felfordulást. Amint leültettem mellém, persze ha lehetett a fotelba, de ha nem akkor a lábamhoz, szinte kicserélődött. Ahogy beállítottam, úgy maradt, ameddig csak kellett. Abba a kamerába nézett, amelyikbe akartam. Végig nagyon fegyelmezetten viselkedett. Sokszor voltak más kutyák is a műsorban, akiket nem nagyon kedvelt az én kis királykisasszonyom. Szinte lenézte őket. A nagyobbaktól félt egy kicsit, ha lehetett megtartotta a megfelelő távolságot tőlük. Amikor úgy érezte, védelmemre szorul, akkor gyorsan mögém somfordált és úgy helyezkedett, hogy közé és az ellenfele közé kerüljek. Az „Ebugatta” című műsorban Harcsás Mártával évekig élőben kellett szerepelnünk, különböző meghívott kutyák és gazdáik társaságában. A kölyök kutyák tűhegyes fogacskáikkal harapdálták Csoki lábait és füleit, amit nem nagyon szeretett, ha lehetett elkerülte őket. Egy alkalommal a műsorvezetőnőt lepisilte egy kis kölyök, amit széles mosollyal rezzenéstelen arccal tűrt, csak azután fagyott le a mosoly az arcáról, miután már a kamera mást mutatott. Máskor az egyik kölyök olyan irgalmatlanul büdös hasmenéses híg csomagot rakott le a lábunk elé, hogy nehéz volt az orrfacsaró bűztől befejezni a műsort. Csoki megoldotta ezt a szorult helyzetet is a maga módján. Egyszerűen távozott a hadszíntérről és mire mi kimenekülhettünk a nyilvános WC szagú stódióból, addigra ő már régen ott sétálgatott a vezérlőben. Lelépett az első menekülőkkel együtt, akik szintén megtehették, mert nem a kamera túlsó oldalán álltak. Mártának nem csak a kutyákkal gyűlt meg a baja, egyszer velem is! Történt ugyanis, hogy mindenhonnan gyűjtöttem a kutyás-macskás nyakkendőket, ezekben ültem be hozzá a stúdióba. Épp az "Ebugatta" főcím dala ment már, amikor Márta megjegyezte: "De klassz! Nem csak a nyakkendőd, a zoknid is kutyuskás mintájú!" Mivel közöttünk baráti viszony volt, gondoltam megtréfálom! Kihúztam az alsónadrágom egy kicsit, hogy megmutassam neki, azon is ugyanez a kutyás minta van, ami a nyakkendőmön és a zoknimon! Márta erre úgy elkezdett röhögni, hogy a könnyei is kicsordultak! Vészesen közeledett a főcímdal vége... Be kellett jelentkezni az "Ebugatta" műsorba élőben... Ez volt az egyetlen alkalom, amikor én jelentkeztem be, mert szegény Márta nem tudott megszólalni... Amint volt egy kis reklámszünet, restaurálni kellett a sminkjét, mert a könnyei lecsurgatták a színeket, úgy nézett ki, mint egy Pierot baba! A legrosszabb mégis az volt, amikor szintén Harcsás Mártát nézte ki magának egy hatalmas termetű közép ázsiai kan. Kettőnk között állt, cérnavékony pórázon egy vékonyka hölgy gazdival összekötve. Valószínűleg minket túl fenyegetőnek ítélt meg és elkezdte védeni a gazdáját. Szerencsémre én kijjebb estem az ő szemszögéből, ezért Mártát nézte a fő ellenségének. Fenyegetően felborzolt sörénnyel felhúzott ínyekkel támadó állást vett fel, amit észre sem vettem volna, mert nem arra figyeltem. Csak arra lettem figyelmes, amikor Csoki pánikszerűen, váratlanul lecsúszott mellőlem a pamlagról, amit nem szokott indokolatlanul sohasem a műsor közben megtenni. Ilyenkor nem lehetett rászólni, vagy visszaparancsolni, ezért csak néztem mi lehet az oka a távozásának? Láttam rajta, nagyon fél valamitől és a nagy kan kutyát jócskán elkerülve eltűnt a szemem elől. Akkor már láttam a fenyegető pózban vicsorgó kutyát előttem, majd egyszercsak a könyökömön érztem amint a fotel mögül Csoki megbökdös az orrával, majd a tenyeremet nyalogatja bátorításként. Felmértem a helyzetet, konstatáltam, hogy a vékonyka gazdi nem fogja tudni megfékezni a jókora kutyát, ha netán támadásba lendül. Azon gondolkoztam, ha megindul, hogyan fogom megpróbálni úgy ártalmatlanná tenni, hogy lehetőleg se bennem, se Mártában ne tegyen kárt. Közben néha éreztem a bátorító bökdöséseket a könyökömön és a tenyeremen a nedves kis nyaldosásokat. Szerencsére nem került sor nagyobb balesetre, mert egyikünk sem mozdult meg, csak annyi lett a vége, hogy mindketten jól elzsibbadtunk, mert szoborrá merevedve kellett végigbeszélni a hátralevő részt. Végre a gazdi felállhatott, megpaskolta a jókora budy guard-ját az meg fordultában majd fellökött és méltóságteljesen távoztak. Ekkor aztán előkerült Csoki is a biztonságos búvóhelyéről, boldogan megböködte Mártát is és engem is, láthatóan felszabadultan viselkedett, az elmúló veszély után. Mártának a sminkje szépen leolvadt, becsületére legyen mondva, csak a műsor befejeztével, de akkor kijött rajta az ijedtség. Szép kis műsor lett volna, ha ott az élő adásban meg kell küzdenünk a jókora kutyával. Jó kis kutya volt, a vékonyka gazdájának biztosan nem kell félnie, ha vele van a kutyája, szerintem jöhet még akár a grizzly medve is velük szembe… Megnézed az Ebugatta Tv első adását, amiben Csokival szerepeltünk? Nem mostanában volt... Itt láthatod: https://youtu.be/IzBM0bM9Ux4?si=KTC5yJBFtnFRPNrV
