Ugatás
Hosszú ideig a hangját sem hallottam. Már azt gondoltam nem tud ugatni. Elhatároztam hogy megtanítom neki! Neki is láttunk ahogy kell! Csoki volt a tét. Leültettem elém és mutattam neki a szabályos jelet: kéz ökölbe, majd az ujjak kinyílnak és közben „hangot” vezényszó. Semmi. Tudtam hogy a szomszéd kutyák az utcán éktelenül ugatnak majd ha arra sétálunk, ezért elballagtunk oda. Mutattam a jelet a kerítésen belül lévő kutyának, mire az ugatott, én meg adtam neki csokit. Mondtam az én buta labradoromnak: Látod ez milyen okos kutya? Tud vezényszóra ugatni, Te meg nem! Ezért ő kap csokit, Te meg nem! A következő kísérletnél bizonytalan kis vakkantást eresztett el, mielőtt a konkurencia kapta volna a jutalom csokit! Persze hogy ő kapta! Nem biztos hogy ez egy jó ötlet volt, mert ettől fogva mindent elintézett magának amit csak akart, mert addig ugatott amíg el nem érte vele a célját…Például imádta sportoltatni a Nagymama fehér macskáját. Nem bántotta, sőt kifejezetten szerették egymást. Mivel gyakran rajtakaptam hogy egészen közelről ugat a fülébe a macskának, amíg az el nem kezd szaladni előle, mert akkor végre lehet fogócskázni vele! Mindig jól leszidtam, amíg egyszer észre nem vettem hogy a békésen szunyókáló kutyát a macska kezdi addig piszkálni, amíg az fel nem ébred! Akkor aztán spuri előle, és lehet jót mulatni, ha a kutyát leszidják a macska kergetésért. Ez után a kis epizód után nem szóltam bele a kis játékukba. Hol együtt aludtak összebújva, hol éppen kergették egymást, de nem lehetett tudni, ki kezdte…
Ha tetszett a Csoki Potter, kérlek oszd meg a Facebook oldaladon a shop.pettbull.com webáruházam!
Karácsonyra lepd meg szeretteidet PettBull ajándékcsomaggal! shop.pettbull.com
