-
Lehet-e csirkecsontot adni a kutyának?
Csoki nagyon szeretett a rendelés alatt sertepertélni és flegmán lenézni a gyógyításra váró kutyatársait. Soha sem volt kellemetlen a jelenléte, szinte észrevétlen tudott maradni. Meglátogatta néha a várótermet, kunyerált magának ennivalót, vagy begyűjtötte az emberektől a napi simogatás adagját. Ha épp elunta magát kiment a kertbe, és elfoglalta magát. Ha éppen megtalálta a Nagymama hófehér cicáját a teraszon a kertszéken szunyókálni, akkor addig ugatott közelről a fülébe, amíg az feltápászkodott és spurizott egyet előtte, így meg lehetett kergetni a legközelebbi mandulafáig... Amikor újra kedve támadt, visszajött meglátogatott a rendelőben. Nekidörgölődzött ilyenkor a lábamnak, megbökdösött az orrával, ha még így sem vettem róla tudomást, akkor megnyalogatta a kezemet, vagy finoman meghúzgálta a nadrágszáram. Éppen egy család vette körbe a vizsgáló asztalomat és az új kutyakölykükkel kapcsolatban kérdezősködtek. Már túl voltunk a kicsi vizsgálatán és megkapta a féreghajtóját, megírtam az oltási könyvét, csak a tanácsadás maradt hátra. A két gyermek és a szülők is kitartóan bombáztak a kérdéseikkel. Türelmesen válaszolgattam, milyen csonterősítő kell a kedvencüknek és legfőképpen mit ehet? Végigtárgyaltuk a kapható összes kutyatáp előnyeit és hátrányait, de ők még azt is tudni akarták milyen csontokat kaphat a kutyuskájuk? Éppen arra tértünk rá, a csirke és baromfi csöves csontjai milyen veszélyeket rejthetnek? Nagyon felkészült volt az egész família, szinte vizsgahelyzetben éreztem magam. Alaposan utánaolvastak mindennek, de várták tőlem is a tanultak megerősítését. Megvallom őszintén kicsit már kezdtem unni őket, mert négyük közül mindig volt egy akinek akadt újabb kérdeznivalója. Még mindig mosollyal az arcomon magyaráztam nekik, a baromfi csöves csontjai éles szélei miatt esetleg okozhat kárt a kutyákban. Előfordulhat, hogy szilánkosan törik és megsérti a szájüreget, elakadhat a nyelőcsőben, de ez főleg a mohón evő kutyáknál lehet, bár ott is ritkán. Ha nagyon óvatosak akarnak lenni, vágják le a csöves csontok két végét, a közepét ne, de a két végét nyugodtan adják oda a kicsinek! Látszólag kifogytak a kérdésekből és meg is feleltem az elvárásaiknak, amikor éreztem a puha kis bökdöséseket a combomon, de nem akartam rá reagálni, mert inkább már hívtam volna be a következő betegemet. A családfő azonban új témát talált, lenézett a lábam mellé és meglátta Csokit, aki közben megérkezett a körútjáról és jelezte, hogy ő is itt van! „Kié ez a kutya?”- kérdezte. „Az enyém!” "És ilyen csontot nem szabad adni a kutyának?” Erre már le kellett néznem, mi lehet az én éhenkórász koldusom szájában?! Hát egy jókora liba, vagy kacsa combcsontját mutogatta büszkén mindenkinek! Mit is mondjak? Mattot kaptam… Kényszeredetten be kellett vallanom: „Igen ilyet… De tudják a nagymamával nem lehet megértetni…” Tovább már nem hallgatták meg a magyarázkodásom, de azóta sem láttam őket többet a Klinikánkon… Sikerült elvesztenem a nehezen felépített bizalmukat Csoki segítségével egy szemvillanás alatt. Amikor láthatóan vérig sértve távoztak, leguggoltam Csokihoz hogy jól leszúrjam a kártékony viselkedéséért. Ő azonban büszkén mutogatta a szerzeményét, vadul csóválta a farkát, morgott pajkosan, incselkedett, vegyem el tőle, de persze esze ágában sem volt igazából oda is adni. Végül a leszúrásból nem lett semmi, inkább jól megpaskolgattam és beparancsoltam mögém a kosarába a trófeájával együtt. http://shop.pettbull.com/
