-
Tv ráesett
Csoki imádta nézni a TV-t. Feltűnt, mindig úgy helyezkedett, hogy lássa a képernyőt. Kezdtem figyelni, vajon nézi-e a műsort, vagy ez csak véletlen. Kipróbáltam, hogy elé helyezkedtem, takartam a képet előle. Erre arrébb ment és újra nézte tovább az adást. Gyakran előfordult, hogy a filmekben szereplő állatok hangjára reagált. Kutyáknak, macskáknak válaszolt, morgott, vagy vakkantott egyet-egyet. Kedvenc helye lett a lakásomban egy fonott kosár, éppen a TV alatt, amelyet szépen kibéleltem szivaccsal és fekete huzattal. Mindig ide vezetett az első útja, ha hazaértünk. Számba vette az ott elrejtett játékait, mindig egy másikat kiválasztott közülük, boldog farkcsóválás és pajkos morgás közepette incselkedni kezdett velem. Ilyenkor el kellett dobni az aznapra kiszemelt sünikét, vagy plüss kutyát, amit a kövön csúszva fékezve és teljes sebességgel indulva és érkezve támadott meg. Nehezen unta meg a játékot. Általában az én türelmem fogyott el hamarabb. Az egyetlen lehetőségem maradt, ahhoz hogy megússzam a reggelig tartó apportírozgatást, ha elkészítettem a vacsoráját. Az addig vígan rohangáló Csoki hirtelen lenyugodott és szorosan ücsörgött a lábamnál, szuggerálva a lábosát nézve, amint hűl az ennivalója. Utána fogta az összes széthordott játékát, mind egyesével becipelte a kosarába és végül összegömbölyödött a társaságukban. Pont fölötte egy elfordítható karos állványon volt a televízió is. Lehet hogy nem a megfelelő méretű állvány volt a nagy méretű készülék alatt, vagy a felszerelés nem volt szakszerű, de egy biztos, valami nem stimmelt. Jó két évig ez az idilli hangulat uralkodott, amíg egy este már mindketten elhelyezkedtünk kényelmesen. Ekkor váratlanul kiszakadt a falból a felfüggesztés és az egész állvány és a TV ráesett az alatta szunyókáló Csokira! Hiába pattantam fel, nem érhettem elég gyorsan oda. Rákiabáltam, maradjon a helyén, nem akartam, hogy a pánikszerű meneküléssel esetleg még nagyobb sérülést szerezzen. Megemeltem a leszakadt romokat és kihívtam alóla a kutyát. Nagyon megijedt és elszaladt a szoba másik végébe. Néztem utána, de látszólag nem sántított. A nehéz TV a fonott kosár szélén landolt, kicsit megsérült a szélén a hangfal, a vesszőkosár jól benyomódott, de szerencsére emiatt nem a kutyán landolt a nagy súly. Áttapogattam és vigasztalgattam, nem találtam semmi sérülést. Szerencsére megúszta egy kisebb ijedtséggel. Ezután azonban soha többet nem volt hajlandó befeküdni a kosarába a TV alá, sőt az összes játékát kiköltöztette onnan! Hiába dobáltam vissza rendszeresen őket, ha rendet raktam, ő szépen egyesével kiszedte őket, láthatóan félve és minél gyorsabban, hogy biztonságba helyezhesse a kis kedvenceit. Hiába próbáltam a kosarat a lakás más részében elhelyezni, akkor sem feküdt bele többet és a játékait sem hagyta a veszélyes kosárban. Sajnos Csoki már nincs velem, de a TV hangfalán lévő kis sérülés még máig is sokszor eszembe juttatja a meleg barna szempárját…
Ha tetszett a Csoki Potter, kérlek oszd meg a Facebook oldaladon a shop.pettbull.com webáruházam!
Karácsonyra lepd meg szeretteidet PettBull ajándékcsomaggal! shop.pettbull.com
